aLap

Meat Loaf

„The skys were pure and the fields were green

And the sun was brighter than it’s ever been”

Életem során sokszor tapasztaltam, hogy zenei ízlésem nem teljesen egyezik meg a korosztályoméval, de mivel a zene az életemben nagyon meghatározó szerepet játszik, gyakran érzem az igényt arra, hogy legkedvesebb dalaimat a családtagjaimon kívül másokkal is megoszthassam. Főleg emiatt, illetve egyik kedvenc előadóművészem Marvin Lee Aday, művésznevén Meat Loaf január 20-án bekövetkezett halála miatt döntöttem a cikk megírása mellett.

Meat Loaf Dallasban született 1947-ben és, bár gyerekkora megpróbáltatásokkal volt tele (apja sokszor napokig eltűnt a dallasi kocsmákat járva), 1965-re befejezte tanulmányait a Thomas Jefferson High School-ban, amely mellett színészi pályája is kezdetét vette. Barátjával 1967-ben utazott Los Angelesbe, ahol első daluk felvétele során létrejött a Meat Loaf Soul rockzenekar. Több kislemezük is kiadásra került, többek között a „Once Upon a Time”, de az igazi sikert a „Bat Out of Hell” trilógia első lemeze (1977) hozta meg számára, melyet a zeneszerző, producer Jim Steinman-nal együtt készítettek. Színészi pályafutása sem elhanyagolható, szerepel a Rocky Horror Picture Show-ban és a Harcosok klubjában is.

Munkásságából mégis a „Bat Out of Hell II” albumot emelném ki, mivel ezt tartom a legjobbnak és legsokszínűbbnek. A zene minősége annak is köszönhető, hogy a legtöbb dalban a komolyzenei hangszerek fontos szerephez jutnak, ezzel is fokozva a színpadias, esetenként drámai hatást és átütő erőt. Az album leghíresebb száma az „Id Do Anything for love” című, mely eléneklésével legjobb szóló rockénekesi kategóriában Grammy-díjat is nyert.

Az igazat megvallva számomra az album nemcsak páratlan zenei élmény, hanem a rajta lévő dalok hallgatás közben lendületet és energiát adnak a mindennapokban.

Ha megjött a kedvetek, a zenék You Tube-on és Spotify-on is elérhetőek.
Belinkelem ide a kedvencemet

Nyitókép: Charles Dharapak

1642759791-RhGa57mQl_md kep